Ami az alsógödi Dunaparton történik, a nélkül, hogy erről a lakosságot értesítették volna, az példa nélküli. Sürgősen meg kellene tudni, hogy ki a munkálatok megrendelője, kivitelezője, és hogy a Közép-Duna-völgyi Vízügyi igazgatóság kit rendelt ki a komp kikötőjének kotrásának felügyeletére, és milyen feltételekkel adták meg az engedélyt.
Itt az igazgatóság folyami csoportvezetőjét kellene keresni: Mészáros Lászlót.
Amit a háttérről tudni kell, hogy a kompok körzetét gyakran kotorják, hogy ne legyen túl sok dolga a komposoknak a vízállásváltozásokkal, hogy folyamatosan üzemeljenek a kompok, pedig sokkal egyszerűbb lenne, a pontonokat mozgatni, és alacsony vízállások esetén, különösen gyalogos kompoknál a bejárókat meghosszabbítani.
Az alsógödi komp elhelyezkedése egyedi, mert közvetlenül a Gödi-sziget (Homok-sziget) alatt található, ahol a mellékág, gyakorlatilag teljesen eltömedékelődött, feltöltődött, a nagymederi oldalon két, többször is megerősített sarkantyú található, és a szigetmonostori oldalon egy szintén többször megerősített párhuzammű, mögöttük eliszaposító műtárgyakkal. A Dunát, már a Felsőgöd- Surányi partszakasz műtárgyai is felgyorsítják, és tovább növelik a Gödi-sziget és a sarkantyúk utáni partszakasz üledéklerakódását, a lebegtetett hordalék kiülepedését.
Ami most történik, az totálisan túlméretezett, és az állam pénzét fölöslegesen herdálja. Ráadásul, ez a folyamat nem csak hogy nem esztétikus, és a strand alapfunkcióját is veszélyezteti.
A komp környékén, amig néhány nagyobb árvíz a gödröt újra fel nem tölti, a strandolás, úszás, veszélyes lesz. A csónakok tárolási feltételei is változni fognak, a tulajdonosoknak meg kell majd erősíteniük a horgonyzási módszerüket. A kajakosokat is ki kell okosítani majd az új, és bizonytalanabb feltételekre.
Mi okoz ott veszélyt? A rendkívül gyors medermélyülés, a sodrásviszonyok megváltozása, de az is, hogy amig a gödör fel nem töltődik, addig a kiépített partfal könnyen, és gyorsan megroggyanhat, a komp környékén is, és végig a part mentén, egészen a Csurgó forrásig. Itt érdemes átgondolni, a valószínűleg már engedéllyel rendelkező csónakház és étterem építési engedélyét is.
Mindenképpen ajánlanám, hogy a kétkedők menjenek el egy gyalogos bejárásra az alsógödi komptól, egészen a Dunakeszi Csurgó forrás/patak deltájáig, és vizsgálják meg a parfalat, a beépített betonfalak, gabionok, és magánerőből lerakott folyamépítési kövek mennyiségét, állapotát, különös figyelemmel annak költségeire. A teljes partszakaszt Dr. Schweitzer Ferenccel, az MTA Földrajzkutató igazgatójával is bejártam, és köztünk a partszakasz megítélésében teljes nézetazonosság volt. Megjegyezném, hogy saját megfigyelésem szerint, a Leiningen utca alatti kemény-dunai márgafal, az elmúlt 70 évben kb. két métert kopott, süllyedt.
A partmentén terített tájidegen anyagok, nemcsak esztétikailag károsak, mert a természet közeli tájat az ipari táj irányába tolják el, hanem a partszakaszon folyamatosan, nagy sűrűséggel források kiépített medrét is tönkre teszik. Kb. 20-25 található ezen a területen. Magyarországon ellenben, minden forrás védett. Így itt is azonnal fel kell tenni a kérdést, hogy megkérték e az Országos Természetvédelmi Hivatal engedélyét. És itt hagy jegyezzem meg, hogy a hivatal szerény véleményen szerint, ilyen engedélyt nem adhat ki.
Hihetetlen esztétikai kár, ahogy a partszakaszt elrondítják, mintha nem lenne szemük arra, hogy észrevegyék a partszakasz kimagasló szépségét, mikor oda nem illő anyagokkal, a vasúti pálya építésénél használt köveket szórnak a korábban működő partszakaszra. Oda fognak kikötni ezután az evezős csónakok? Ott fognak mezítláb járkálni a strandolók? Tudják, akik mindezt megrendelték, és jóváhagyták, hogy ezen anyagok elszállítása hányszor többe kerül, mint azok – felelőtlen – leszórása?
Mindez történik, mikor köztudott, hogy a város polgármestere ott lakik a parton. Nehéz elképzelni, hogy mindez a túlméretezett, és rendkívül drága beruházás, az ő tudta nélkül történik meg. Esztétikailag őt mindez nem zavarja? Itt meg kell jegyezni, hogy az önkormányzatok az effajta beruházásokhoz állami támogatást kérhetnek, és kaphatnak.
És akkor rátérnék arra, hogy a Duna-meder milyen rétegeit bolygatják jelenleg Gödön.
A koromfekete nagy bazaltköveket is magába foglaló kő, nem más, mint az a glaciális eredetű kavicsos-agyagüledék, vagyis jégkorszaki hordalék, amelyet a folyó a pleisztocénben (kb. 2,5 millió, és 12 ezer év között) rakott le. A fekete szín oka, azon szerves anyagok (tőzeges, humuszos rétegek) a vas- és mangán-oxidok, és oxigénszegény, melyet reduktív környezetben töltött fel a Duna. A nagy kövek pedig a jégkorszaki Duna által szállított durva kőtömbök, un. görgetegek, amelyek a mélyebb mederben maradtak. El lehet, és el kell képzelni, hogy milyen elragadó erővel rendelkezett a folyó, a Duna, azokban a földtani korokban.
Ez a réteg azért ilyen masszaszerű, és fekete, mert ez a réteg nagyon régi, tömör, oxigénszegény környezetben volt, ahol a szerves anyagok nem bomlottak le, hanem elsötétedtek, a vas- és mangánvegyületek feketére redukálódtak,** **az agyag és iszap összeérett,** **tömörödött, és szinte „kőagyaggá” vált. Ez tehát nem dunai márga, mely megbontása szintén hihetetlenül káros. ( Amúgy, ez történik a Göd Kossuth Lajos utca és Leiningen utcai partszakaszon, ahol két ilyen ritka márgapad is található.) Ezek a vad, és át nem gondolt jelenleg is zajló beavatkozások, melyek egy a komp térségénél sokkal nagyobb területet károsítanak.
Ezért tűnik úgy, mintha „koromfekete massza” lenne, de a nagy kövek, melyek láthatók, azok glaciális görgetegek. Leggyakoribb anyaguk** **kvarc, kvarcit, dolomit, mészkő, a pleisztocén korból, tehát két és fél millió évesek.
2026.09.01.
Droppa György, a Duna Kör ügyvezetője
